J.J. Abrams 2009-ben kisebb csodát tett: feltámasztotta a Star Trek franchise-t egy előzményfilmmel, ami nem csak bemutatta a híres legénység első kalandját, de a sztorit olyan irányba vitte el, hogy még a keményvonalas rajongók is meglepődhettek. Bár, ők inkább értetlenkedtek és idegeskedtek, mert nem azt kapták, amit megszoktak, pedig az új irányvonal igencsak jól állt a filmnek. Sebaj, a szélesebb közönség megvolt elégedve a látottakkal, így nem is volt kérdés, hogy lesz e a folytatás.
Erre 4 évet kellett várni és hát a türelem rózsát termett, mert az Enterprise második küldetése még az elsőre is rátesz egy lapáttal! Jó folytatáshoz híven, mindenből többet kínál elődjénél, tehát grandiózusabbak az akciók, emlékezetesebb a rossz fiú és a történet is komplexebb. Viszont hiába, sok esetben pont a "sokkal nagyobbat, sokkal többet" elv miatt könnyű elrontani egy második részt, de Abrams profin tartja a kezében a gyeplőt és mindenből pont annyit kínál, amennyire szüksége van a filmnek ahhoz, hogy jól működjön.
De a sikerhez kellett egy remek szkript is, ezért Roberto Orci, Alex Kurtzman (ők ketten az első két Transformers írói, azért ottani munkájukhoz képest fejlődést mutatnak) és Damon Lindelof felelt. Maga a történet első ránézésre egyszerűnek tűnhet, azonban a látszat csal, mivel sok kis fordulatot tartalmaz a cselekmény, sőt, a megváltoztatott jelen (jövő, nézőpont kérdése) is remek ötleteket tartalmaz és ezek kiaknázásra is kerülnek. De ami talán a legnagyobb pozitívuma a történetnek, az az, hogy az akciók e köré épülnek, és nem fordítva. Manapság, ez sajnos már ritka, de mindig jó ilyen mozikkal találkozni, ahol a forgatókönyv a gerinc, a látványos robbanások és harcjelenetek pedig csak a fűszerezés.
És ha már látvány, ez is hibátlan. Az akciójelenetek rendkívül dinamikusak és ötletesek, ezek mellett pedig a díszletek és a jelmezek is tökéletesek. De hogy másról is áradozzak, a színészi játék is kifogástalan. Ugye az előző rész gárdája visszatért és hozzák formájukat, de még így is kiemelném közülük Chris Pine-t és Zachary Quinto-t. Előbbi sokat fejlődött a 2009-s epizód óta, pedig már ott is ügyesen formálta meg Kirk-t, de itt villogtatja meg igazán tehetségét (amit sokan vitatnak), egyszerűen élvezet nézni játékát. Quinto pedig a tökéletes Spock (persze Leonard Nimoy után), ezen nem is lehet mit cifrázni. És ami igazán jól működik, az a kettejük közötti összhang. Tényleg el lehet róluk hinni, hogy barátok és mindent feláldoznak egymásért. Ide csöppen bele Benedict Cumberbatch, aki a gonoszt testesíti meg, remekül. Játéka kimért, hideg, de egyben elképesztően brutális is, így kell kinéznie egy igazán félelmetes ellenlábasnak.
Mindent összevetve, ez egy fantasztikus alkotás, amelyen nem tudok fogást találni, mert egyszerűen minden a helyén van benne. Talán csak a film közepén kissé megtorpanó lendület hozható fel szépséghibaként, de én ebbe nem kötnék bele, mert a történet szempontjából azért ez a rész is fontos volt. Úgyhogy akik szerették a 2009-s Star Trek-t, ne habozzanak, mert kár lenne moziban kihagyni egy ilyen látványos, ötletes, jól megírt sci-fit, ahol a színészek is kiválóan teljesítenek és még a zenei aláfestés is nagyszerű.
Nem kérdés, nálam ez az év (egyik) legjobbja.
Évszám: 2013
Játékidő: 132 perc
Rendező: J.J. Abrams
Forgatókönyvíró: Roberto Orci, Alex Kurtzman, Damon Lindelof
Szereplők: Chris Pine, Zachary Quinto, Benedict Cumberbatch
Értékelés: 10/10
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.