FilmŐrültek

amerikai, 84 perc

Rendező: Josh Trank

Szereplők: Dane DeHaan, Alex Russel, Michael B. Jordan

Van egy olyan érzésem, hogy a kézi-kamerás ál-dokumentum filmek egy ideig nem fognak kimenni a divatból, hiszen a legtöbb esetben mindegy milyen minőséget képviselnek, a nézők akkor is beülnek rá, a producerek ezáltal pedig jól jönnek ki a dologból. Ez pedig engem kezd már kissé zavarni, de szerencsére azért van pár üdítő kivétel, melyek megmutatják, lehet ebben a műfajban olyat is alkotni, mely bőven beleesik a "jó" kategóriába. Josh Trank mozija ilyen.
Főszereplőknek van itt nekünk három végzős gimis srác, akik  szuper erőre tesznek szert. Kezdetben minden móka és kacagás, viszont egy idő után eldurvulnak a dolgok és egyikük agya eldurran.
A forgatókönyv nem bonyolult panelekre épül, sőt. De ennek ellenére jól megírt karaktereket vonultat fel és ezt a témát is igényesen dolgozza fel. Igaz, a cselekmény elég lassan indul el, de itt ennek van is értelme, nem úgy, mint mondjuk egy Ideglelés vagy Paranormal Activity esetében, csakhogy két híresebb filmet említsek az ál-dokumentarista alkotások közül. Szereplőink elég sokat változnak, miután megkaparintják erejüket, ez pedig jól is van bemutatva, köszönhetően a jó színészi játékoknak. Akit érdemes megemlíteni, az Andrew, akit apja nem csak lelkileg, de fizikailag is bántalmaz, anyja haldoklik az iskolában pedig senki nem figyel rá, ha pedig mégis, az a szekálásban merül ki. Ezért érthető is, hogy a képességét nem arra fogja használni, hogy embereket mentsen, ő inkább csak bosszút akar állni. Persze, ezt nem azonnal kapjuk meg és erről nem is írnék többet, azért meglepetés is maradjon a kedves olvasóknak.
Látvány tekintetében nem sok panasz lehet a filmre, igaz, a legtöbb akció lekorlátozódik az utolsó negyedórára. De azok nagyon ütősen néznek ki, az alacsony költségvetés egyáltalán nem tükröződik vissza róluk. Viszont akik színes-szagos Michael Bay-féle effektparádéra számítanak, csalódhatnak, itt azért nem orrba szájba kapjuk a zúzást.
Amiről még nem esett szó, az az operatőri munka. Megmondom őszintén, a film ilyen téren engem lenyűgözött, remekül lettek kihasználva a lehetőségek, hiszen egy idő után nem a szereplőink lóbálják össze-vissza a filmfelvevő eszközt, hanem erejükkel irányítják. Ennek köszönhetően rengeteg érdekes beállítást láthatunk. De az se rossz, hogy a végső csatát több kameraállásból láthatjuk, hiszen az ott jelenlévők kameráin is követhetjük az eseményeket.
Összesítve a dolgokat, kellemes kis darab ez, mely nézőjének igényes szórakozást tud biztosítani. Nem formabontó, sok újat sem mutat, de még így is műfajának egyik gyöngyszeme, az ilyen darabok emlékeztetnek, hogy ebben a témában is lehet minőségit letenni az asztalra.

Értékelés: 7/10