akció/fantasy, 110 perc (2011)
Rendező:Zack Snyder
Szereplők: Emily Browning, Vanessa Hudgens, Abbie Cornish
A 300 és a Watchmen rendezője (Zack Snyder) eddig csak adaptációkat készített, tehát filmjeinek volt írott alapjuk, nem a forgatókönyvírók, esetleg saját maga vetette történetüket papírra. Viszont legújabb filmje már nem ilyen, hiszen az Álomháború teljes egészében Snyder agymenése.
A történet fontos dolog filmek esetében, tehát nem árt, ha van. Na, az Álomháborúnak csak árt, hiszen csak gyenge alibinek szolgál a szemkápráztató akciók mellett. Tehát van egy fiatal lány, akit gonosz mostohaapja bead egy diliházba egy sajnálatos baleset után. A lány a szörnyű valóság elől a saját fantáziavilágába menekül és ott csatákat vív azért, hogy végül szabad legyen.
Ennyi lenne a történet dióhéjban, mit ne mondjak, igencsak egyszerű. De ez még nem lenne baj, csak hát próbáltak bele még mondanivalót is csempészni, na meg a végére fordulatot is, de ezek nagyon nem működnek, sőt, tökön is rúgják a filmet. Pedig a látvány nem piskóta, ezt aláírom. Viszont azt is, hogy egy idő után már eléggé bánthatja az ember szemét a sok CGI áradat. Maguk a fantáziálgatások (nem álmok, a cím hazudik) elsőre még piszok jól néznek ki, viszont már a film felétől unalomba is fulladnak, amellett, hogy kiégetik a nézők retináját. A bordélyházban játszódó jelenetek pedig szimplán gagyik, tehát amikor az ember megunja a sok akciót, még rosszabb lesz a helyzet, hiszen visszakerül egy eléggé elbaltázott cselekménybe. Ja, és hogy jön ide a bordélyház, amikor a lány diliházba kerül? Ez kérem szépen kiderül a filmből, nem akarok poénokat lelőni.
Amúgy sok helyen olvasom, hogy sokaknak értelmetlen a film, nem tudták hova rakni a dolgokat. Itt jegyezném meg, hogy a történet rém egyszerű, semmi nagy dolog nincs benne, amit ne lehetne megérteni.
Színészi játékokkal nem nagyon találkozhatunk a filmben. Sőt, ha rossz májú akarnék lenni, azt is írhatnám, hogy ilyen nincs is, de nem vagyok az és nem teszem. Ja, hogy már megtettem? A főszerepben "tündöklő " csajok dekoratívak (nálam Browning kisasszony vitte a prímet kinézetben),látványosan ugrabugrálnak, de ennyi.A mellékszereplőket meg teljesen felesleges megemlíteni.
Ami sokat javít a film színvonalán a látvány mellett, persze, az a remek zene. A betétdalok brutálisan jók lettek, főleg a Sweet Dreams átdolgozása, remek hangulatot teremtenek, melyet a film hamar le is tud rombolni.
Snyder jobban jár, hogyha marad az adaptálásnál, hiszen az megy neki. A fantáziálgatásait meg inkább tartsa meg magának, a bevételek is mutatják, nem voltak sokan kíváncsiak rá.
10/5
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.