amerikai horror, 94 perc (2005)
Rendező: Eli Roth
Szereplők: Jay Hernandez, Derek Richardson, Eythor Gudjonsson
Eli Roth szerintem nem százas, persze jó értelemben. 2005-n készítette el második filmjét, a Motelt. A film sztorija az, hogy 3 hátizsákos turista Szlovákiában megszáll egy Motelben, ahol kezdetben mindenki kedves, barátságos. Később azonban szem elől vesztik egymást. Főszereplőnk Paxton, rájön, a szálló gazdag embereknek beteg élvezeteket nyújt: az oda érkező turistákat különféle módokon megkínozhatják és megölhetik, előbb persze fizetni kell, nem kis összeget. Hősünk megpróbál menekülni, de ez nem olyan egyszerű.
A Szlovák szomszédjaink fel is háborodtak, hogy hát az amcsik ezt hogy képzelik? Náluk nincs ilyen, a film hamis képet fest róluk, meg minden. Hát, én azt gondolom egy ilyen slasher horrort nem nagyon kellett volna komolyan venni. És ha már itt járunk, nagyon sokan felháborodtak a film láttán, hogy milyen nyers, milyen brutális, nem szól semmiről és stb, stb. Na, kérem, melyik slasher horrorban van jól felépített, csavaros történet és Oscar-díjas színészi alakítások? Egy Texasi láncfűrészesnek vagy egy Péntek 13-k jobb története van? Francokat! No, mindegy, kissé elkalandoztam. Térjünk most már rá magára a filmre.
A történet elég érdekesen bontakozik ki. A játékidő felében a 3 srác utazását és kalandozásait nézhetjük, tinivígjátékos körítéssel. Majd ezután elkezdődik a vérengzés, sokan fogják elveszteni a fejüket. A hosszú felvezetés azért használ a filmnek, mert így megkedvelhetjük ezeket az idióta fiatalokat, akik csak bulizni akartak. Aztán, amikor egy éles szerszám kiontja vérüket, még akár sajnálhatjuk is őket. A trió egyik tagja sem nyújt közepesnél jobb alakítást, de ezt nem is kell tőlük elvárni. A csajok pedig szépek, dekoratívak és a férfi nézők örömére sokszor válnak meg ruhaneműiktől. Huh, majdnem megfeledkeztem egy kult-figuráról, aki pár másodpercre feltűnik a vásznon: ő Takashi Miike. Hiába csak jön meg megy, attól még feltűnése felejthetetlen pillanatokat okozhat az igazi rajongóknak.
A horrorfilmek között sok van, amin a néző félhet, esetleg sokszor megijedhet. Még több az, ahol a belezéseket kapjuk szüntelenül az arcunkba. A Motel ilyen. Félni nem lehet rajta, maximum a karakterekért lehet izgulni. Viszont, remek atmoszférát épít fel, ami sehol sem ül le a játékidő alatt. A legfontosabb pedig, kifejezetten kegyetlen. Jó, a borítóknak nem kell hinni, azért nem annyira elborult a film, de folyik a vér rendesen. Greg Nicotero és Howard Berger felelt a maszkokért és a trükkökért, megérdemelték a pénzüket.
Tehát mi is a Motel? Egy szórakoztató slasher, ahol ömlik a vér. A történet primitív, tartalmaz logikai buktatókat, de egy ilyen filmnél ez megbocsátható. Horrorrajongóknak bátran tudom ajánlani. És, hogy visszatérjek egy kicsit az elejére: attól, hogy valaki szereti a Motelt és a hozzá hasonló daráldákat, attól még nem lesz elmebeteg. Addig nincs baj, amíg az ember ilyen filmeket néz, és tetszik neki amit lát. Akkor van, ha mondjuk a filmben látott gyilkossági módszereket élő embereken próbálja ki. Ja, és hiába virít a posztereken és a borítókon nagy betűvel Quentin barátunk neve, ez Eli Roth érdeme.
10/8